Az a lényeg, hogy más legyél, mint a többiek. A tömegnek semmilyen színe ne lehet rajtad. Ahogy nincs két egyforma hópehely, úgy nincs két ugyanolyan ember sem a földön. Azért jöttünk erre a pályára, mert sokkal érzékenyebbek vagyunk a világ történéseire, mint az átlagemberek. És sokkal hiúbban is vagyunk a többieknél. Ezt nem szabad letagadni, ha már egyszer a színjátszásra tettük fel az életünket.
 
Apám is vadász volt. 
Édesapám kilencévesen vitt el először magával. Húsz nyulat lőtt ki, az utolsót nekem engedte át. Nagyon izgultam, de sikerült eltalálnom. Azóta sem szabadultam az érzéstől: minden egyes elejtet vad kilövése beleégett az agyamba.
Egyik legemlékezetesebb élményem az volt, mikor egy disznóhajtás után elaludtam a terepjáróban. Felébresztettek, és mondták nekem: tíz szarvasbika van a közeli hegygerincen. - Fél óráig mentünk, mire egyszer csak megjelent előttünk a csapat. Száz méterre voltak, kiválasztottam az egyiket. Csodálatos volt, ma is őrzöm ezt a trófeát. Az apróvad viszont sosem érdekelt: ha nő, ha szarvas, mindig a nagyvadak érdekeltek.
Annál csodálatosabb nincs, amikor kimész és a legértékesebb gondolataid akkor születnek, amikor ott vagy egyedül a magaslesen, egyedül a csillagokkal, az űrhajóval, a természettel. Ez valami csodálatos, ezt élvezni kell, nem pedig akarni mindenáron, hogy most valamit teljesítsek, hogy valamit lőjek.
Zebrákra nem vadásznék, mert a lovaimra hasonlítanak. A krokodil nagy vadászálmom, de a tavamban úszkáló ázsiai pontyaim nem enném meg. Nyári vadételfőző versenyek gyakori zsűritagja vagyok, de a saját vadas receptjeim titkolom.
 
Hírek>